Pages

Search This Blog

2014. június 19., csütörtök

NEW BEGINNING

Az életben legalább egyszer mindenki megtapasztalja milyen fájó is a búcsú pillanata. Az érzés, mikor elszakadsz attól, amit szeretsz, amihez kötődsz és ami boldoggá tesz; amikor megtörnek a régi éjszakai szokások, melyeket mostantól felvált a monotonitás. S bár mindennél jobban szeretted azt, ami kettőtök között volt, tudod, hogy ennek a kapcsolatnak a jelenlegi feltételek mellett már nincs esélye. Összeszeded magad, továbblépsz, elhiszed, hogy meg tudod csinálni, majd elszántan és reményekkel teli utat nyitsz egy új kapcsolatnak: a diétának.
Viszonyunk minden nyáron új álmokkal indul, de nem vagyok egy monogám típus, bármikor képes vagyok a leggusztább salátát is otthagyni egy nagy tál tésztáért. Bármikor. Éppen ezért csak úgy vagyok képes átállni a tudatos táplálkozásra, ha azt nem megalkuvásokkal kell (t)ennem. Tudom magamról, hogy sosem fogok egy tál banánchips-el moziba menni, nem sírom ki a bánatomat a barátnőimnek egy tál párolt spárga fölött, és sosem kezdek egy mondatot sem azzal, hogy "Ez a fehérjepor isteni". Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a fogyás, az alakformálás vagy a diéta –kinek mi tetszik– nem az öntörvényűségről szól, hanem arról, hogy akarjuk a változást és tegyünk is érte – mindezt vegyítve egy adag alázattal, kitartással. Ugyanakkor hiszek abban is, hogy mit sem ér az egész életmódváltás, ha megvonod magadtól azt, amit szeretsz.
A kísérletezéseim jelenleg azt a cél szolgálják, hogy megtaláljam a két véglet között az arany középutat, azt hogy hogyan tudom ötvözni az egészséges étkezést a saját "étel-ízlésemmel". Nem mondom, hogy ez a bikini body titka, de talán kiindulópontnak nem rossz.
Ezt az elvet követve osztok most meg veletek egy házi müzli receptet, ami fényévekkel a bolti változat előtt jár – sokkal finomabb és ropogósabb, így nem kell nagy áldozatot hoznunk azzal, hogy akár egy-egy ebédet vagy vacsorát is becserélünk erre az egészségbombára.

Hozzávalók:
  • 1 dl kókuszolaj
  • 0,5-1 dl méz
  • 25-30 dkg zabpehely
  • ízlés szerint szezámmag, napraforgómag, lenmag, (sótlan, pörköletlen) földimogyoró és mandula durvára vágva 
  • ízlés szerint asztalt gyümölcsök (mazsola, vörösáfonya, sárgabarack, kókusz – ki mit szeret)
  • 2 evőkanál kristálycukor
A kókuszolajat és a mézet előzőleg melegítsük fel, de csak annyira, hogy könnyen kenhető egyveleget kapjunk. 
A zabpelyhet a magokkal keverjük össze, öntsük rá a mézes-olajos keveréket, alaposan keverjük össze, majd terítsük ki egy sütőpapírral bélelt tepsibe. Következő lépésként szórjuk rá a cukrot –ez megkoronázza az egészet–, a sütés közben szépen rá fog karamellizálódni.
Előmelegített 160-170 fokos sütőben gyakori (5 percenként) kevergetés mellett 20 perc alatt készre pirul. 
Miután langyosra hűlt ízlés szerint tarkíthatjuk asztalt gyümölcsökkel; én kókuszchips-et és vörösáfonyát használtam.











Köszönöm a receptet Szilvi! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Shop my favourites: