Szív küldi...
Hétvégi reggeliként - a Valentin-napra hangolódva- egy klasszikus Zsófi-féle harapnivalót készítettem (igaz voltaképp bármiből csinálhatunk Valentin-napi menüt, ha odabiggyesztünk egy szív alakú hozzávalót, ami indokolatlanul egy giccset csinál az egészből, de legalább egy elismerő mosolyt mindenképpen begyűjthetünk vele).
A titka - amit eredetileg Stahl Judit oldalán olvastam-, hogy nem hagyományos melegszendvics sütőben, hanem serpenyőben sütöttem, így a kenyér kevésbé szárad ki és sokkal lágyabb marad benne a sajt.
Hozzávalók:
- toast kenyér
- vaj
- érlelt sonka (pl. serrano sonka)
- tojás
- rukkola
- trappista sajt vagy mozzarella
- bébispenót (vagy bármilyen más saláta) 'köretként'
Már a hozzávalókból is kitűnik, hogy nem kell egy Michelin-csillagos szakácsnak lenni ahhoz, hogy elkészítsük ezt az apróságot.
Ahogy fent említettem, a legfinomabb, ha serpenyőben sütjük. Ehhez az szükséges, hogy a kenyérszeletek külső oldalát vajazzuk meg (a belsejét nem kell), így lesz szép ropogós, valamint az sem másodlagos, hogy így elkerüljük, hogy megégjen a szendvics. Ezt követően megpakoljuk a sajttal, sonkával, rukkolával. Minderre fedélként jöhet egy kenyérszelet, majd néhány perc alatt a szendvics mindkét oldalát aranybarnára sütjük. Korábban nem említett "hozzávaló" egy fedél a serpenyőhöz (amelyet a sütés ideje alatt végig tartsunk az edényen), ugyanis alatta fog minél jobban megolvadni a sajt.
A szív alakú tükörtojáshoz sem kell nagy előkészület. Süthető kifejezetten erre a célra készített (Kikában kapható) formával is, ám egy sokkal egyszerűbb megoldásként egy ilyen alakú süteményhez való sütőforma alját használtam - a Butlersben (is) találhattok ilyet-, amely rendelkezik egy pici peremmel, így elkerülhető, hogy szétfolyjon a forma alatt a tojás.
Valentin-nap ide vagy oda, a lényeg nem abban rejlik, hogy hány szívet rejtünk el a tányéron, sokkal inkább abban, hogy szívvel-lélekkel főzzünk... Közhelyes, de igaz. Továbbá nem kérdés mennyivel nagyobb örömet tudunk egy-egy ilyen kis figyelmességgel okozni a szeretteinknek, mint egy egyszerű, boltban vásárolt reggelivel vagy ebéddel.
Sokszor nem kell mindent túlgondolni, nem kell nagy ajándékokon törni a fejünket, nem kell luxuscikkekkel meglepni azt, aki fontos nekünk, csak meg kell állni a monoton hétköznapok után, egymásra szentelni egy kis időt és kimutatni azt, hogy valamiért fontosabb számunkra az az egy-két ember, mint az összes többi. Ez a kulcs.
Zsófi
Sokszor nem kell mindent túlgondolni, nem kell nagy ajándékokon törni a fejünket, nem kell luxuscikkekkel meglepni azt, aki fontos nekünk, csak meg kell állni a monoton hétköznapok után, egymásra szentelni egy kis időt és kimutatni azt, hogy valamiért fontosabb számunkra az az egy-két ember, mint az összes többi. Ez a kulcs.
Zsófi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése