Közel két héttel ezelőtt Dorkával, a
Roses and Laces bloggerével útra keltünk, hogy meglátogassuk Brigit, a
Fashion Feeds Me bloggerét, aki néhány hónapra a párizsi nők bőrébe bújhat, hiszen Erasmus hallgatóként a francia fővárosban folytatja az egyetemet. Nagyon kíváncsi voltam a városra, mert dacára annak, hogy Párizst egy euforikus légkör lengi körül, a bő tíz évvel ezelőtt tett látogatás alkalmával nem ejtett olyan ámulatba, mint amit a romantikától és csodálattól túlfűtött versekből, regényekből vagy filmekből megszokhattunk. Az okokat a városban kerestem, pedig sokkal inkább magamban kellett volna. Hiszem, hogy Párizshoz fel kell nőni, nyitottnak kell lenni a rezgéseire, és alkalmasnak arra, hogy az igazi csodákat befogadjuk. Idén ezzel a szándékkal érkeztem ide.
Szerettük volna, ha alkalmunk nyílik arra, hogy egyaránt sikerüljün végigjárni a főbb nevezetességeket, és ki is tudjuk élvezni az ottani életérzést, de hamar rá kellett ébrednünk, hogy ehhez külön-külön sem elég az öt nap, úgyhogy ennek tudatában igyekeztünk beosztani a rendelkezésünkre álló időt. Térképpel a kezünkben, és egy nagy adag jó kedvvel a zsebünkben láttunk neki a kalandozásnak. A város csodálatos volt, olyan mintha minden egyes nap egy képeslapra tekintenék. Imádtam azokat a pillanatokat, amikor váratlanul kitűnt valamelyik épület mögül az Eiffel-torony, amikor a kovácsoltvas korlátos teraszokkal tűzdelt házak magasodtak felénk, vagy amikor az első dolog, ami szembe jött velem reggelente, az egy finom leveles croissant vagy egy langyos bagett volt. Az ősz gyönyörű Párizsban, van valami a nyirkos reggelekben, a színes levelekben és a meleg naplementékben, amik még gyönyörűbbé teszik ezt a várost. Az egyik kedvencem a Tuileriák kertje volt, ennél gyönyörűbb őszi látványt még sohasem láttam.
Az útra már hetek óta készültem, kész koncepció volt a fejemben, hogy milyen ruhákkal pakolom tele a bőröndöt. Gondoltam, hogy a divat fővárosába elegáns és kifinomult öltözködés dukál, így akkor sem panaszkodtam – nagyon –, amikor csipkeszoknyában kellett londinert meghazudtoló módon a bőröndöt cipelnem. Ennek ellenére a divatot nagyítóval kellett keresni a város utcáin, pedig nem csak tréningruhás-széldzsekis turisták által látogatott helyen mászkáltunk.
A városban tökéletesen kiépített metróhálózat található, szinte minden pontra el lehet jutni vele; a megtett úthoz képest pedig a látogatói bérlet ár-érték arányban is megfelelőnek mondható. Egy dolgot viszont azóta sem tudok hová helyezni. Hogyan lehet, hogy egy ilyen jól kiépített rendszerben, egy ilyen infrastruktúrában NINCS mozgólépcső a metrójáratok között, miközben egy Tour de France-nyi távot kell megtenni két-három vonal között. Még nem volt szerencsém elolvasni "A francia nők nem híznak" című könyvet, de már van tippem a tartalmáról. Valószínűleg sokat metróznak.
Volt egy pont, amikor a lépcsőzés és a rengeteg séta kezdte értelmét nyerni, az pedig a francia finomságok korlátlan élvezete volt. Noha a klasszikus cuisine francaise mélyebb ismeretére ezúttal nem került sor, mert olykor a két látványosság között felmerülő éhségérzet azonnali csillapítására betévedtünk olyan éttermekbe is, ahol a szakács annyira volt francia, mint én, viszont abban biztos vagyok, hogy az öt nap alatt egy évre elegendő szénhidrátot juttattam a szervezetembe. Perverzitásom a jó vajas croissant; valószínűleg, hogyha mondhatnék öt dolgot, amit egy lakatlan szigetre magammal vinnék, akkor ez lenne az egyik. Szerencsére kijutott a jóból, az élvezeteket pedig növeltem még néhány pain au chocolat-tal és macaronnal is, csak hogy kevesebbet kelljen szitkozódnom a tömérdek lépcső miatt.
Az öt nap nagyon gyorsan, de annál szebben telt. Párizs egy menedékhely a világ térképén azok számára, akik szeretnének kizökkenni a hétköznap mókuskerekéből, és akik a pillanatokban rejlő romantikát keresik.
Én már nagyon rég elvesztettem a saját magamban lévő romantikát, de azt hiszem, hogy ezúttal ezüst tálcán – de legalábbis egy komplett földrészen – kínálta nekem a sors.
Avec amour,
Zsófi
(Fotók: Lángi Dorka és Kovács Zsófi)
It suits you so well
VálaszTörlés