Néhány rétegnyi tömény boldogság. Néhány rétegnyi ricottás amerikai palacsinta.
Ha az amerikai gasztronómiát vesszük nagyító alá, akkor első ránézésre talán kissé szűkösnek tűnik a paletta. Hamburger, hot dog, steak, mac and cheese, a hálaadás ünnepén felszolgált sült pulyka, almás pite, rántott csirke – és persze az előregyártott ételek tömkelege. Amikor először jártam Amerikában, emlékszem, hogy alig vártam, hogy belevessem magam ezekbe, még ha azok nem is a gasztronómia csúcsai. Magamba akartam szívni a kontinens ízeit, egyik étteremből és kávézóból a másikba lépni, majd elégedetten hátradőlni azzal a tudattal, hogy egy fogyókúra sem ér annyit, mint egy jóízűen elfogyasztott vacsora élménye. A 'küldetésemet' komolyan gondoltam, igazi haspókként a magamnak hozott szuvenírek egyike is egy élelmiszerboltban vásárolt zacskós sajtos makaróni volt. A már itthon elkészített étel egyébként nem a legkedvesebb emlék maradt az országból, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy alkalmatlan vagyok a zacskós ételek elkészítéséhez, alig akad olyan, amit nem rontottam volna még el. Szeretem túlgondolni az elkészítésüket és olykor megfeledkezem arról, hogy az egyetlen és legspecifikusabb hozzávaló csak a forralt víz, és nem feltétlenül kell mindenhez egy egész fűszerkerti növénylistát hozzáadni.
Az amerikai konyha sem sokkal bonyolultabb ezeknél, mindenben követik a gyorsaságot, a praktikusságot és minden úgy jó, ha háromszor annyi cukor van benne, mint amennyit egyébként egy édesszájú ember jobb napjain az ételéhez hozzáadna. Tapasztalatból mondom, akárhányszor desszertet rendeltem náluk, mindig szinte hozzátűzhették volna a számlához a kialakult cukorbetegségemet igazoló ambuláns lapot is. Én mégsem tudok követ dobni rájuk. Egyrészt a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy amilyen "olvasztótégely" a kontinens, annyira színes a gasztronómia is. Ahány ember lelt már otthont náluk, annyival színesedett a konyha is, amely utólag fokozatosan formálódva igazodott az ottani emberek igényeihez és lehetőségeihez. Másrészt igenis számos ételük letaszíthatatlan a közkedvelt ételek listájáról, még ha az nem is több egy kiadós húspogácsánál, sajtnál és zsemlénél.
Az én egyik kedvenc reggelim is az amerikaiak érdeme, amelyet szándékosan hagytam ki a fenti listából, és hagytam a mondandóm végére. Az amerikai palacsinta már régóta vendég a konyhámban, de – egy amerikai blog iránymutatásával – csak mostanra sikerült eltalálnom azt az arányt, ami igazi "fluffy" és könnyed palacsintákat eredményezett. Ennek jobban örültem, mint a mekis veréb a sültkrumplinak, és a villa helyett a fényképezőgépért nyúltam, hogy itt és most Veletek is megosszam, hogy én hogyan készítettem el a palacsintámat, megpakolva egy jó nagy adag mascarponés krémmel, mézzel és sok-sok gyümölccsel.
Hozzávalók (Amerikához hűen "cup"-ban mérve):
- 1 csésze liszt
- 1 csésze ricotta
- fél tk sütőpor
- 4 ek kristálycukor
- 1/4 tk só
- 2 nagy tojás
- 1/2 tk vaníliakivonat
- 3/4 csésze (nem zsírszegény) tej
- vaj a sütéshez
A krémhez:
- 3 ek kemény(!) görög joghurt
- 3 ek mascarpone
- 1 ek méz
- fél rúd vanília
(...Ez a mennyiség elég két olyan embernek, aki csak a tetejére szeretné halmozni a krémet. Míg ha olyan hedonista vagy, mint jómagam, akkor ez inkább 1-1,5 adaghoz elegendő.)
plusz egy evőkanálnyi méz a kész palacsintatoronyra csorgatva, és néhány szem gyümölcs, amit szeretsz
Elsőként, ha a ricotta túl sok lében álldogált a dobozban, szabadítsd meg tőle, és győződj meg arról, hogy viszonylag száraz alapanyaggal dolgozol. Utána a ricottát keverd össze a tejjel, a szétválasztott tojás sárgájával és a vaníliakivonattal.
Keverd össze a száraz hozzávalókat is – a lisztet, sütőport, cukrot és a sót – majd add hozzá az előző keverékhez.
Végül verd kemény habbá a tojásfehérjét, és egy spatulával finoman keverd hozzá a tésztához.
Közepes hőmérékleten hevíts fel egy kis vajat és szépen egyengess el benne egy szedőkanálnyi tésztát, majd süsd meg mindkét oldalát, amíg egyenletes szép színű nem lesz.
A krémhez egyszerűen csak keverd össze a joghurtot a mascarponével és a mézzel, majd a fél vaníliarudat oldalánál félbevágva kapard ki, és magját keverd a krémhez.
A kész krémet kanalazd a palacsintatoronyra, locsold meg egy kis mézzel, és pakold meg annyi gyümölccsel, amennyit nem sajnálsz.
Con amore,
Zsófi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése