Az elmúlt időszakban több beszélgetés is szólt arról a Barátom és köztem, hogy miért keveredek mindig tévútra, ha az egészséges életmódról vagy a helyes táplálkozásról van szó, netalántán az edzőterembe járásról. Mindegyik vádpontra női vehemenciával válaszoltam, sőt legbelül talán még néha sértésnek is vettem a mondatait. Én és a plusz pár kilóm is tisztában vagyunk azzal, hogy alapvető változtatásokra van szükségünk, azonban mindezt szemtől szembe hallani már más dolog. A külsőt illető kritika – még ha az építő jellegű is – mély nyomvonalat hagy a női fejben és hol önsajnálatra sarkall, hol önképzavarba taszít, hol pedig motiváló jellegű. Az elmúlt években mindhárom utat megjártam, szerencsére azonban végre stabil és kissé széles lábakon (főképp combokon) állok ahhoz, hogy a javamra váljon a jó szándékú, ámde annál egyenesebb és célzatosabb kritika.
