ABOVE THE CITY

Masszívan kezd visszakúszni a tanulás a mindennapjaimba – ezt mi sem mintázza jobban a blogra vetítve, minthogy szandálban tipegve pózolok a képeken, október végén. Az életem ismét két időszámításra bontható: i.e. és i.u. ( értsd: iskola előtt, iskola után), így csak most lát napvilágot ez a leginkább indiánnyárra szánt összeállításom. Sajnálatos, de a nappalokkal együtt a szabadidőm is rövidülni látszik, és lassan megkezdem a letöltendő szabadságvesztés büntetésemet, amit az egyetem könyvtárában kell végrehajtanom. Az iskola egyébként is a második otthonom lett, kénytelen voltam magasabb fokozatra kapcsolni, ha már olyannyira veteránnak számítok a hallgatók között, hogy korban kezdem utolérni az oktatókat. Ennek eredményeképp a hónapok és évszakok gyorsabban pörögtek, mint a rulettkerék, és míg az egyik pillanatban igyekszem nem hőgutát kapni, addig a másikban már belebotlok egy agyaghadsereget megszégyenítő Mikulás-felhozatalba az áruházak polcain. Az egyébként is gyorsan repülő időt felgyorsítja a piac ünnepekre való korai reakciója – noha nem tiltakozom, szeretem minél jobban kiélvezni a karácsony áldásos mellékhatásait, igaz kár, hogy a díszek mellett halászlevet nem árulnak, én értékelném ilyenkor azt is. 

Mindez ellenére, amíg csak lehet igyekszem kihasználni a mostani napos időt, és abból minél többet magamba szívni, hogy segítsen átvészelni a közelgő szürke hónapokat, ezért nézzétek el nekem a mai lengébb öltözetet, gondolatban még pár héttel visszább járok.

Con amore,

Zsófi

kabát: STRADIVARIUS | szoknya, felső: ZARA |

táska: DKNY | óra: DANIEL WELLINGTON

Simon Péter Photography